DVD

SZENT HELYEK - SZENT IDŐK

960Megtekintés
Kovács–Magyar András 32. dvd filmje:
- Szentjeinken keresztül imádhatjuk csak az Istent!
- Segíts magadon, az Isten is megsegít. Kérjetek és megadatik!

- A mitológia és a történelem két külön dolog. A történelmet mindig azok írták, akik legyilkolták a hősöket. A mitológia, a mítoszok, a valóság, a múltnak a valósága. Mi, amiről beszélünk, ez mitológia és szentség, amelyet a Szentjeink jeleznek.

- A szent helyeket nagyon szeretik az emberek. Télen-nyáron mindig üldögélnek itt, beszélgetnek, ezekről a dolgokról beszélgetnek. Tanítványaimmal arra vállalkoztunk, hogy ezeket a titkos szellemi helyeket megjelöljük, szépítsük, előhívjuk a hely szellemét, szellemiségét, és odaadjuk mindazoknak, akik keresik a szellemvilág csodáját, jelenlétét, örök életét.
 
- Dömösön, a Rám völgyben a kagyló alakú forrás őriz egy nagyon régi, ősi szakrális titkot, a magyarok titkát. Magyarországon kis megjelölések vannak, és mintha titkos kezek arra ügyelnének, nehogy az emberek emlékezzek ezekre a dolgokra. Nekünk egyetlen dolgunk van, ápoljuk ezeket a szentségeket.
 
A szentségeknek is megvannak a maguk szabályai. Mikor, hol és mit lehet kérni. Tény, ha valaki egy szent helyre ellátogat, egy csodálatos lelki nyugalmat, megkönnyebbülést érezhet, érez is. Vannak olyan napok az esztendőben, amikor nemcsak megkönnyebbülünk, jobban vagyunk, jobb kedvünk van, hanem csodák történnek velünk. Ezek a csodatévő napok, a csodatévő helyeken. Mióta a világ világ, mindig egy-egy Istentudó ember zarándoklatokat vezetett szent helyekre, szent időben. Jól tudták mikor, hová kell menni, hol kell megállni, és kiket hogyan kell megszólítani. Ezek az emberek mindig kapcsolatban voltak a szellemvilággal, A szellemvilág utasítására, iránymutatására elvitték azokat az embereket hozzájuk, akik keresték a szellemvilágot, akik keresték szentjeink szellemeit.
 
Kovács – Magyar András: Szent helyek Szent idők
A DVD-t kapható az irodánkban
 
Melyek azok a napok, amikor a magyar hagyományban és a nemzeti hagyományainkban csodák történnek? Lourdes volt az a hely, ahol egy márványtáblán kiírva megtaláltam ezeket az időpontokat. Felismerték, hogy emberek százai milliói járnak Lourdes-ba, és csak bizonyos napokon történnek csodák. Amikor megláttam ezt az emléktáblát és összehasonlítottam a magyar hagyománnyal, egy nagyon különös dologra jöttem rá. Különös dologra? Úgy is mondhatnám, egy nagyon egyszerű dologra jöttem rá: az ősi magyar ünneprend megegyezik azokkal a megfigyelésekkel, amelyeket éppen Lourdes-ban, Fatimeben, a világ szent helyein is megfigyeltek.
 
Szent László királyunk ünneprendbe sorolta ezeket az időpontokat. Az 1900-as évekig a magyar ünneprend ezek szerint alakult. Mátyás király is megerősítette ezt az ünneprendet. Szabad napokat adtak ki ilyenkor az embereknek, hogy szent helyekre tudjanak ellátogatni, és ügyes-bajos lelki-testi problémáikra gyógyulást tudjanak kérni Máriától.
 
Ilyen napok az évkörben:
 
Február 2.
Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
 
Március 25.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
Jézus Urunk fogantatásának napja.
 
Április 24.
Szent György napja
 
Szent György több ezer évvel ezelőtt ezen a napon győzte le a gonoszt. Azóta is az egész világ ünnepli. A Szent György vonalak, a pozitív energiavonalak e napot megelőző egy héten, és e napot követő egy hétig sokkal erősebbek, mint az év többi napjain. Aki ezeken a napokon Szent György vonalakat, pozitív energiavonalakat, vagy éppen ezeknek a csomópontjait keresi meg, csodálatos gyógyulásokban részesül.
Szurdokpüspökiben, Szentkúton, Dobogókőn ilyen pozitív energiavonalak csomópontjába kerülhetünk. Dobogókőn, a Rám hegyen, Európa legerősebb pozitív energia csomópontjába, a Föld szívcsokrába kerülhetünk. Április 24-én különös nagy erőket tapasztalhatunk.
 
Június 21.
Keresztelő Szent János születésnapja
Vagy ahogy a mai emberek nevezik: Szent Iván éjszakája
Miért Szent Iván éjszakája? A Jánost szláv nyelvekben Iványnak mondják. Ezért, ha ma kimondják, hogy Szent Ivány éjszakai tűzönjárás, ünnepségek, talán sokaknak már nem is jut el a tudatáig az, hogy Istenanyánk és Istenatyánk egyik legkedvesebb lovaggyermekéről, Keresztelő Szent Jánosról van szó.
 
Augusztus 15.
Istenanya – Nagyboldogassszony napja
A magyarság legnagyobb ünnepe, Istenanyánk napja.
 
Szeptember 24.
Fogolyszabadító Boldogasszony napja
 
E napon Szűz Mária szelleme, Jézus Urunk szelleme, szentjeink szellemei különösen nagy adományt adhatnak meg azoknak, akik skizofrének, akik olyan szellemi befolyás alatt vannak, amin sem orvos, sem gyógyító nem segíthet. Ezen a napon szentjeink levehetik az ártó szellemeket a szellemi megszállottakról. Azokról a szellemi megszállottakról, akiken nemcsak halott emberek szellemei ülnek, hanem nagyon rossz hatású, démoni szellemek.
 
November 1.
Halottak napja
Ezen a napon mindenki gyertyát gyújt, régi, ősi szokás szerint. A gyertyagyújtással, a fénnyel megidézik halottjaik szellemeit. Ilyenkor a túlvilágról a szellemek lejöhetnek a Földre. Amikor az emberek kijönnek a temetőbe, vagy odahaza gyertyát gyújtanak, megidézik halottjaik szellemeit, elbeszélgetnek velük. Elmondják, hogyan alakult a családnak az élete, milyen dolgok történtek, és kérnek. Vannak betegek, vannak rossz kapcsolatok, kérik a szellemek segítségét, járjanak el Jézus Urunknál, hogy jobbulás jöhessen ezekre a családokra. A szellemek ezen a napon, november 1.-én, szentjeink szellemein keresztül Jézus Urunknak eljuttatják a földiek kérését. Az Égiek segítenek, hogy itt a Földön javuljon a helyzet.
 
December 21.
Jézus Urunk születésnapja – Napforduló
E napon született Jézus Urunk, Isten elsőszülött gyermeke, este 7 órakor. A mai hagyományban a Karácsony ünnepe ez, ősidők óta ezen a napon ünneplik.
 
Amikor végignézzük ezeket az ünnepnapokat, rájövünk néhány huncutságra is. Miért mondják azt, hogy Szent Iván éjszakája június 24-én van? Miért mondják azt, hogy Karácsony ünnepe december 24-én van? Bizony nem kell messzire mennünk az időben, hogy megtaláljuk: A Gergely-féle naptárhoz kötődik ez a kis csúsztatás. Ugyanis Gergely pápa egy naptári számításával elcsúsztak ezek az időpontok néhány nappal. De a következményük nagyon fontos:
 
Ha egy szent időt két-három nappal később próbálunk megélni, az már nem úgy működik, eltűnik a szentsége. Nagyon fontos, ha szakrális szent helyekről beszélünk, szent időkről beszélünk, megnézzük azoknak a valós időpontját. Nagyon sokszor ezek a szent ünnepek természeti jelenségekhez kötődnek. Úgy is mondhatjuk: mozgó ünnepek.
 
Kilencedik nagy ünnepünk:
 
Húsvét
Március 21-ét követő első telehold után következő első hétfő
E napon a Földön először jelent meg az élet csírája. A termékenység ünnepe. Ezt a napot a mai napig locsolkodással, hímes tojás átadásával, az élet csírájának jelképével ünneplik az emberek.  
 
A természeti ünnepek, a mozgó ünnepek, Mária által kijelölt ünnepek és a régi, ősi szakrális ünnepek képviselik a nemzetünknek és a Földön sok természetesen gondolkodó embernek az ünnepeit. Ezeket az ünnepeket fémjelzik szentjeink, szentjeink cselekedetei, és szentségeik, amelyeket ráhagytak az utókorra. Nekünk egyetlen feladatunk van: ápoljuk ezeket a szentségeket.
 
 
Részletek a filmből:
 
Pilis – Dobogókő:
 
 
 
MÁTRAVEREBÉLY – SZENTKÚT:
 
 
 
CSITÁR – KUTYINKA FORRÁS:
 
 
 
VÁSZOLY:
 
 
 
BÜKKSZENTKERESZT – BOLDOGASSZONY KÖVE:
 
 
 
DÖMÖS:
 
 
 
NAGYMEGYER: