Szent utak

Szent György ünnepe Dobogókőn * 2009. április 25.

322Megtekintés

Ez a hely nagyon sok embernek adott testi - lelki - szellemi feltöltődést. Dobogókő évezredeken keresztül nagyon sok embert mentett meg, méltán nevezték el a Föld szívcsokrának.

Szent Györgyre emlékezünk a mai napon, ezen a gyönyörű, verőfényes ünnepen. A Jóisten, a mi Atyánk fénnyel, meleggel ajándékozott meg bennünket. Szent György! Még a nevét kimondani is gyönyörűség! Ezen a napon a tavasz az erejét szívta magába.

 

Tekintse meg filmünket:

 

 

Március 25.-én Gyümölcsoltó Boldogasszony napját köszöntöttük Szurdokpüspökiben. Egyre több fény van. Április 24.-én már erejében van a nap. Így volt ez sok ezer évvel ezelőtt is, amikor a tavasz meghozta a teremtés első csíráját, Húsvétkor, a tavaszi napfordulót, Március 21.-ét követő első telehold utáni első hétfőn. A húsvét egy természeti ünnep, mozgó ünnep, amely minden évben más napra esik. Az élet első csírájának az ünnepe, sok ezer év óta. Húsvétot követi a következő ünnepünk, április 24. – Szent György napja. Ezt a napot ünnepelték a kelták, ünnepelték az egyiptomiak - Ré Isten, ünnepelték a sötét középkorban, ünnepeljük most. Országok, városok, testületek, lovagrendek választották védőszentjükké, és vették fel Szent Györgynek a nevét.

 

Szent György

Csodálatos ez a nap! Erőt rejt magában György fantasztikus lénye! Ő Istenanyánk védelmező gyermeke, ő az emberiség védelmezője. Ő az, akik korokról-korokra legyőzte a sötét erőt. Ahogy Jézus Urunk mondta, ne becsüljük le a sötétséget.

 

 

Szent György halhatatlan szelleme 28.000 évvel ezelőtt született le legelőször a Földre. Több mint 220 életet élt itt a Földön. Amikor nagy baj volt, amikor a sötét oldal nagyon megerősödött, amikor a sötét oldal olyan gonosszá vált, hogy emberek ezreit, százezreit, millióit gyilkolta le, Istenapánk és Istenanyánk elküldte a fiát, aki újra és újra leszületett, legyőzte, megfékezte a sötét oldalt. György első győzelme 21.000 évvel ezelőtt Egyiptomban történt, április 24.-én. Ma erre is emlékezünk, hogy meg tudta fékezni a sötétséget.

 

Emlékeztek a mesékre? Ki emlékszik a sárkányra? Vajon ki lehet a sárkány? Ki emlékszik arra a fehér lovagra, fehér vitézre, aki a királykisasszonyért, a nőért az életét is odaadja?

 

A mese örök, ha a szavak mögé néztek, felismeritek a sárkányt, a sárkány módszereit, a sárkány embereit, áldozatait, felismerhetitek azt is, aki megvédi a sárkánytól az emberek lelkét, szellemét, gondolatát, testét.

 

Kovács – Magyar András Dobogókőn

Kovács – Magyar András Dobogókőn

 

A mese:

 

Van egy kisváros, a város szélén feltűnik egy sárkány, aki egy birkát követel a város lakóitól. Szeretné, hogy a város áldozzon neki. Megtanítja a városi embereket áldozni, félelemben tartja az embereket, „fél elemben”. Ezért a város ad neki egy bárányt. Ettől a sárkány egy kicsi kövérebb, egy kicsit nagyobb lesz. Néhány nap múlva két bárányt kért. A városlakók adnak neki két bárányt. Majd megint kettőt, újra kettőt, aztán hármat. Elfogynak a bárányok. Ekkor az emberektől már nem bárányt kér, hanem ökröt. Ökröt is adnak neki. Egyre nagyobb a sárkány. Kik hizlalták, kik erősítették? A félelemtől beoltott emberek. Etették a sárkányt, hogy minél nagyobb legyen, hogy minél jobban féljenek tőle. A sárkány már nagyon kövér lett. Elfogytak az ökrök. Ekkor a sárkány már nem állatokat kért, hanem kérte az emberek gyermekeit. Az emberek odaadták a sárkánynak a gyermekeiket. Feláldozták gyermekeiket. Áldoztak a sárkánynak. Miután már minden gyermeket föláldoztak, A sárkány szüzet kért. Adtak neki egyet, adtak neki kettőt, adtak neki hármat. Majd kérte a nőket. Egyetlen leány maradt már csak a városban, a király leánya. Éppen vitték a király leányát a sárkány elé, hogy feláldozzák. Megjelent egy vitéz, hófehér lovon. Egy fehér lovag. Fehér lovagnak csak az Isten gyermekét hívják. Fehér lovagnak nevezték Hunyadi Jánost, Attilát, Mátyást, Szent Györgyöt, Szent Mártont, Jézus Urunkat. Megjelenik Szent György, megkérdezi az embereket:

 

- Mitől féltek? Hová viszitek ezt a gyönyörű leányt?

 

Az emberek elmondják, hogy van itt egy sárkány, aki azt kívánja, hogy áldozzunk neki. Évek óta áldozunk neki, de már mindent föláldoztunk. Már az utolsó királykisasszonyt is most fogjuk feláldozni.

 

- Hol van ez a sárkány? – kérdezi Szt. György.

 

Előhúzza a kardját, és megküzd a sárkánnyal. Nem öli meg, megküzd vele. Pontosan tudja, hogy a sötétséget nem lehet elpusztítani, nem lehet megölni. Le kell győzni. De mivel? Bátorsággal, a szerelem erejével, a fénnyel, az emberben lévő tűzzel, lelkesedéssel le lehet győzni a sötét oldalt. Kimegy, legyőzi a sárkányt, az övét a nyakába köti, és bevezeti a városba.

 

- Itt van, akitől féltetek! – mondja.

 

Odaadja a királykisasszony kezébe a nadrágszíj másik végét, ő vezeti át a városon a „félelmetes sárkányt”, aki rettegésben tartotta az embereket, akik feláldozták mindenüket a sötétségnek, mert féltek tőle. Ahelyett, hogy elővették volna bátorságát, a szeretetét, szerelmét, és legyőzte volna a sötét oldalt.

Isten elküldte a gyermekét, legyőzte a sötét oldalt.

 

Tekintse meg képeinket:

 

P (2).JPG

 

P (3).JPG

 

P (5).JPG

 

P (6).JPG

 

P (7).JPG

 

P (8).JPG

 

P (9).JPG

 

P (10).JPG

 

P (11).JPG

 

P (12).JPG

 

P (13).jpg

 

P (14).jpg

 

P (15).jpg

 

P (16).jpg

 

P (17).jpg

 

P (18).JPG

 

P (19).jpg

 

P (20).jpg

 

P (21).jpg

 

P (22).JPG

 

P (23).JPG

 

P (24).JPG

 

P (25).JPG

 

P (26).JPG

 

P (27).JPG

 

P (28).JPG

 

P (29).JPG

 

P (30).jpg

 

P (31).jpg

 

P (32).jpg

 

P (33).jpg

 

P (34).jpg

 

P (35).jpg

 

P (36).jpg

 

P (37).JPG

 

P (38).jpg

 

P (39).jpg

 

P (40).jpg

 

P (41).JPG

 

P (42).JPG

 

P (43).JPG

 

P (45).jpg

 

P (46).jpg

 

P (47).jpg

 

P (48).jpg

 

P (49).jpg

 

P (50).jpg

 

P (51).jpg

 

P (52).jpg

 

P (53).jpg

 

P (54).jpg

 

P (55).jpg

 

P (56).jpg

 

P (57).jpg

 

P (58).jpg

 

P (59).jpg

 

P (60).jpg

 

P (61).jpg

 

P (62).jpg

 

P (63).jpg