DVD
Párizs - Az eltitkolt örökség nyomában
Kovács-Magyar András 58. filmje.
Galaták, gallok, kelták, a Kárpát-medencéből mentek Nyugat-Európába, ők alapították meg a mai Franciaországot. Milyen emlékeket őriz Párizs?
Galaták, gallok, kelták, a Kárpát-medencéből mentek Nyugat-Európába, ők alapították meg a mai Franciaországot. Milyen emlékeket őriz Párizs?
Tekintsen meg egy részletet a filmből:
Amikor Párizsba invitáltuk tanítványainkat, egy eltitkolt hagyaték nyomába eredtünk. Az első nyomokat a Képes Krónikában is megtaláljuk. Páris herceg Trójából Magyarországon, Szikambrián keresztül jut el a mai Franciaország területére. Később találkozunk a Merovingokkal, akik büszkék arra, hogy isteni vérvonalból származnak. A nagy francia királyok megemlegetik ezeket az időket. Természetesen titokban, misztikusan. A művészek az alkotásaikban, szobrokban, freskókban, képekben emlékeznek a nagy titokról, Mária Magdolnáról.
Párizst a kelták alapították. Ebben ma már minden történész egyetért. Időszámításunk előtt 55-ben Lutécia névre hallgatott. Párizs mai területét a párizsi törzs lakta, akiket a rómaiak i.e. 55-ben leigáztak. A Szajna folyó partjára épült. A barbár betöréseket követően a lakosságot beköltöztették az Ile de la Cité szigetére (Notre Dame szigete), amit ma Párizs szigetének is hívnak. A Templomosok óta Szent Lajos szigete néven is ismert. Innen kezdtek terjeszkedni a Szajna folyó jobb, majd bal partjára. Majd a 4. és az 5. században a Merovingok viszaadták a Párizs nevet, és a rangját a városnak. A Merovingok tették meg először Párizst királyságuk székhelyéül. A középkorban a vallási élet központja volt. 1253-ban, amikor a Templomosok megépítették a Sorbonne egyemet, a tudományos élet fővárosa lett. A Templomosok tanították mindazokat a misztikus dolgokat, amelyet Szentföldön, Jézus Urunk egykori palotája, vára alatt, a labirintus rendszerekben felleltek, és hazahozták Európába. A reneszánsz és a felvilágosodás kora még inkább a kultúrára és a gondolkodásra helyezte a hangsúlyt.
Párizst a kelták alapították. Ebben ma már minden történész egyetért. Időszámításunk előtt 55-ben Lutécia névre hallgatott. Párizs mai területét a párizsi törzs lakta, akiket a rómaiak i.e. 55-ben leigáztak. A Szajna folyó partjára épült. A barbár betöréseket követően a lakosságot beköltöztették az Ile de la Cité szigetére (Notre Dame szigete), amit ma Párizs szigetének is hívnak. A Templomosok óta Szent Lajos szigete néven is ismert. Innen kezdtek terjeszkedni a Szajna folyó jobb, majd bal partjára. Majd a 4. és az 5. században a Merovingok viszaadták a Párizs nevet, és a rangját a városnak. A Merovingok tették meg először Párizst királyságuk székhelyéül. A középkorban a vallási élet központja volt. 1253-ban, amikor a Templomosok megépítették a Sorbonne egyemet, a tudományos élet fővárosa lett. A Templomosok tanították mindazokat a misztikus dolgokat, amelyet Szentföldön, Jézus Urunk egykori palotája, vára alatt, a labirintus rendszerekben felleltek, és hazahozták Európába. A reneszánsz és a felvilágosodás kora még inkább a kultúrára és a gondolkodásra helyezte a hangsúlyt.
Párizs szűk lakossága ma kétmillióra tehető, de általában 10 millióan tartózkodnak a pompa, a gazdagság, a fényűzés, a kultúra, és ma már az üzleti élet fővárosában.
Tekintse meg képgalériánkat – kattintson a képre:
La Madeleine - Párizs
Három diadalív van Párizsban, a legszebb a Place de l'Étoile téren, amit ma Place de Gaulle térnek hívnak. 1806-ban Napóleon, a dicsőséges hadseregét hirdető diadalív megépítéséről intézkedett. Ezen a diadalíven számos felirat található, 174 csata helyszíne, közötte Győr, Raab néven. Az építmény alatt az ismeretlen katona sírjánál ég az örök mécses, 1920-ból, amelynek öröklángját minden este őrzik. Ide szállították 1840-ben Napóleon hamvait. A francia nemzeti érzés egyik szimbóluma lett. A hadsereg felvonulása innen indul el a Concorde tér felé a Champs Elysées-en keresztül, május 8-án, június 14-én, november 11-én. Az egykapus diadalívek közül a legnagyobb, 50 méter magas, 47 méter széles, 100 ezer tonnát nyom. Csigalépcsőn lehet felmenni a tetejére, ahonnan nagyon szép a panoráma. Egyetlen boltozatával meghaladja még a római Konstantin diadalív méreteit is. Homlokzatait hatalmas, sík domborművek fedik. Közülük a legismertebb, és a legszebb a Marseillaise.
Jézus Urunk és Mária Magdolna szobra a Madeleine templomban
I. Napóleon 1806-ban a jénai csata győzelmét Mária Magdalának köszönte meg. Templomot építtetett a Mária Magdolna térre. A Madeleine templom klasszicista stílusban épült. Nemes monumentalitású. Hefaisztosz templomának hasonmására épült. A Madeleine templom testesíti meg Mária Magdala eleganciáját Párizsban. 1814-ben avatták fel. Szerkezete a görög temploménak felel meg. Egy magas alapzat, az első részén egy hatalmas lépcsősorral, 52 darab, egyenként 52 méter magas, korinthoszi oszlopokból álló oszlopsor futja körbe a külső szerkezetet. A főhomlokzatán az utolsó ítéletet ábrázoló dombormű található egy nagy frízen. Belső részének nincsenek folyosói, hatalmas csarnokból áll. A csarnok közepén két szobor helyezkedik el szemben egymással: jobbról Jézus Urunk szobra, balról Mária Magdala szobra. Középen ez félkör alakú szentély kapott helyet, a magas oltár felett egy olasz mester munkája, Mária Magdaléna mennybemenetele látható. Maga az oltár a várandós Mária Magdalát ábrázolja, angyalok üdvözítik őt.
A DVD megvásárolható az irodánkban:
H-1143 Budapest, Tábornok u. 11/A. I. emelet
(A 2. metró Stadionok megállójánál)
Tel.: +36-1-222-3186
