Szent, Attila

A hun Attila - 5. rész

548Megtekintés

 

A Britanniai félsziget felét elfoglalták a rómaiak, és csak az északi részén maradtak kelták, Skóciában és Írországban. A keltákat Szent György vezette be Európába.

A mai Magyarország területén, Dobogókő környékén a Jó Isten hatalmas arany- és ezüstbányákkal ajándékozta meg a keltákat. Rengeteg kinccsel, arannyal mentek tovább a mai dél Lengyelországba, majd a mai Franciaország, Spanyolország, Portugália területére és Britanniába. Szent György vezetésével átkeltek a mai Írországba is. Ezt a tengeri csatornát a mai napig úgy hívják, hogy Szent György csatorna. A „Kelta tengeren”, a Szent György csatornán vezette át Szent György a csapatait.

 

 

Attila testvérét Buda névvel illetik és elmondják, hogy 445, 446-ban meghal. Ennyi van minden feljegyzésben Budáról. Priszkosz rétor, mint egy jó orrú kopó kutya, amikor bekerül Attila udvarába, még azt is tudja, mikor áll föl Attila, hogy mit eszik, hogy mit iszik, hogy nyúl a poharához, hogy milyen ruha van rajta, mindent tud. Mindenkiről tud mindent, mindent följegyez, mint egy ügynök. Budáról semmi mást nem írnak le, csak hogy van egy testvére.

 

Láttatok Attiláról szóló filmeket? Miről szólnak ezek a filmek, mi a fő mondanivalójuk? Az, hogy Attila megöli Budát. Honnan veszik ezt? Egy erre utaló jel sincs. Még arról sincs, hogy jóban vannak, vagy rosszban vannak.

 

Ha megvizsgáljuk a magyar ősmúltat, találunk egy testvérpárt, Nimród fiait, Hunort és Magort, akik szeretik és segítik egymást. Ha megvizsgáljuk az ótestamentumban Ádám és Éva fiainak történetét, a nagyobbik fiú, Káin megöli a kisebbik testvért, Ábelt. Káin csak így látja előrehaladását. A római mitológiában is van egy testvérpár, Romulusz és Rémusz. Mi történik Rémusszal? Romulusz megöli őt. A nagyobbik fiú csak úgy tudja előrehaladását elképzelni, ha megöli a kisebbik testvérét.

 

Aki római ésszel gondolkodik, úgy gondolja, hogy íme, egy testvérpár: Attila és Buda, az egyik testvér biztos megöli a másikat. Eszükbe sem jut az, hogy Buda természetes módon hal meg. Amikor látjuk a filmeket, vagy olvassuk a könyveket, melyben az van, hogy Attila megöli Budát, el ne higgyük! Erre utaló jel sincs! Az észjárás, amely ezt keresi, kutatja, csak így gondolja. De nem azt írják, hogy így gondoljuk, hanem ezt úgy írják le, mintha ez úgy is történt volna.

 

Priszkosz rétor történetíró találkozik egy görög kereskedővel, aki hun fogságba esik. Elbeszélget ezzel a kereskedővel, milyen volt a hunok között élni, és milyen volt a rómaiak között élni. Ez az ember mindkét nép között élt. A görög kereskedő a következőt mondja: „Háború után békében élnek a hunok. Mindenki élvezi, amilye van, és nincs terhére a másiknak”.

 

Árpád-házi királyainkat is úgy nevezték, hogy szkíták. Hiszen a hunok a szkíták utódjai. Árpád-házi királyainkat, Szent István királyt, Szent László királyt, még Mátyás királyt is úgy emlegetik a krónikák, hogy szkíták. Leírják, hogy ezek az emberek területeket kaptak, boldogan éltek állataikkal, földjeiket művelgették, erdőik voltak. Mindenki élte boldogan az életét. A nemes urak és a királyok megkapták a legjobb erdőket, a legjobb ménesük volt, a legjobb bányáik voltak. Olyat, hogy a szegény ember tartsa el a gazdagot, ilyet nem is ismertek. Nem fizettek adót az emberek, boldogan éltek, nem háborgatták egymást.

 

„Bezzeg a rómaiak! – mondja a görög kereskedő – Háborúra kész veszedelem, mert gyáva tábornokok mellett kell szolgálniuk. Békében túl szigorú adóztatás keseríti sorsukat, valamint a korrupt jogrendszer, amely csak azoknak szolgál igazságot, akik képesek megvesztegetni a megfelelő illetékeseket.”

 

Mondják Attiláról, hogy előtte egyetlen barbár sem vezetett ekkora hadakat.

Miért, Attila barbár? A barbárok a gótok voltak. A vandálok pedig a germánok. Attila nem barbár, Attila a maja király fia. Mondják azt is róla, hogy addig úgy sem nyugszik, ameddig a világ hatalma alá kerül. Legközelebb Perzsia ellen fordítja hadait. Már adófizetője volt Bizánc, adófizetője volt Róma, felszabadította a mai Spanyolország, Hispánia területét, Franciaország területét, felszabadította Angliát, Írországot, Skóciát, Európát, és tudták, hogy ki lesz a következő. Perzsia, mert az egész világ kell neki. Kínát legyőzte, Ázsiát fölszabadította, Amerika meg az övék volt.

 

ATTILA katonáival

 

A római hangadók így beszéltek a hunokról: formátlanok, inkább kétlábú állatok. Nemcsak beszélnek, készítenek festményt, képeket is róluk, ahol kutyafejjel, szarvval ábrázolják őket.

 

Attila, egy maja király fia, aki egy géniusz, aki a szkíták királya. A szkíták a kor legmagasabb intelligenciájával rendelkező emberei voltak. Olyan ruházatuk, olyan ékszereik, olyan kultúrájuk volt, amit a mai napig még nem közelítettünk meg. És azt mondják, hogy formátlan, kétlábú állatok. Fej helyett valami torzonborz gombócot viselnek. Két szemük apró pont csupán. Boszorkány méhéből kitépve jöttek a világra. Legriasztóbb bennük elsöprő harcmodoruk. Lóhátról lőnek villámgyors nyilaikkal. Mintha hozzá lettek volna nőve a lovaikhoz. Magyarul mondva: tudtak lovagolni. A középkorban nincs lova az embereknek. Akinek lova volt, egy nagyon komoly méltóságot jelent. Magyarországon az utolsó parasztnak is volt minimum 20 lova. A csatába a legjobb lovaikon mentek, 4-5 vezeték lóval. És akkor naponta váltják a lovakat a hunok. Na de, akinek egy van, vagy akinek egy sincs, az mit várt?

 

Leírják, hogy mindig megpróbálták a hunok harcmodorát, lovagló tudását lemásolni és volt úgy, hogy szereztek is lovakat. Egyébként mindig csak ménekkel és heréltekkel mentek csatába a hunok, hogy nehogy kanca kerüljön az ellenség kezébe. Napi 80-90 km-t lovagolt a csapat, de a fürkészek 100-120 km-t lovagoltak. Ezt megpróbálták a rómaiak is, a bizánciak is, a longobárdok is, meg a szászok is és bizony 20-30 km – től nem tudtak többet lovagolni, azért mert a katonáknak feltörte a fenekét a ló, vagy a nyereg. A hunoknak miért nem törte föl? Azért, mert olyan fehérneműik voltak, olyan selyem fehérneműik voltak, amiben nyugodtan lovagolhattak 80-100 km-t naponta, nem törte föl őket a ló. Gyerekkoruktól a lóval nőttek föl. Együtt mozogtak a lovakkal. Szinte elválaszthatatlanok voltak a lovuktól.

 

Anonymus szerint lóháton ettek, örök mozgásban. Nem bajlódtak a főzéssel. Ott ettek, ott tárgyaltak, ott szeretkeztek, odacsapták a nyers húst a lovak hátára, s rá a nyerget, hogy kissé felmelegítsék előtte az ételt. Attilát Isten részeges, gőgös ellenségének mutatják be az ortodox beszámolók.

 

Sokan azt mondják, hogy Attila pogány volt.

A római katolikus egyház azokat nevezi pogánynak, aki nem római katolikus. De úgy is mondják, hogy a pogány vidéki hitvallás. Ez a hivatalos megnevezése. A pogány mélységesen Istentudó. A kőben, a virágban, a felhőben, a napban, a lóban, a terményben, a kenyérben, az emberben, mindenhol az Istent látja, minden rezdülésben, az Istent tudja.

 

De Róma mit követel? Azt, hogy a római egyházban imádják az Istent.

Attila nem arról volt híres, aki a római katolikus egyházban hitte volna az Istent, hanem közvetlenül imádta. Neki nem volt szüksége arra, hogy valaki az Isten és ő közé álljon, és majd valakinek ő elmondja a kérését és az a valaki továbbadja az Istennek. Ha valamit meg akart beszélni a Jó Istennel, megbeszélte.

 

Hogyan? Hogyan tud egy ember a szellemvilággal beszélni? Ha médium.

Attila rendelkezett e médiumitással. Tudott-e közvetlenül beszélni a szellemvilággal? Igen. Ezt tudják Attiláról az emberei és az ellenségei is. Nemcsak azt tudják, hogy az Isten fia, azt is tudják, hogy ő tud kommunikálni a szellemvilággal.

 

A HUN ATTILA II.

 

A DVD megvásárolható a központunkban

 

Energia Gyógyító Központ

H-1143 Budapest (XIV. kerület) Tábornok u. 11/A. I. emelet/11.

(a 2. metró Puskás Ferenc Stadion megállójánál)

                                                                                     

Telefonszám: +36-1-251-4983 vagy: +36-1-222-3186

 

www.szellemvilag.hu