Szent Mária Magdala

Lawrence Gardner: Mária Magdolna öröksége – 2. rész

1269Megtekintés
A Jelenések 12. fejezete bemutatja Mária Magdala száműzetésének és menekülésének történetét.

Mária Magdolna az apostoloknak prédikál
Mária Magdolna az apostoloknak prédikál

Kínszenvedéseit 1961-ben a francia kiadó, Joseph Foret megjelentette a világ legdrágább kiadványában. Ez egyszeri kiadás volt, egyetlen példányban, amelyet egy gyűjtőkonzorcium vett meg, kerek egymillió dollárért, amely ezután egy svájci bank páncéltermében került elhelyezésre. 

Jézus és Mária Magdala szigorúan betartották egymásnak tett hitvesi fogadalmukat. Különösen, illendően üdvözölték egymást, amikor találkoztak. Finoman, ájtatosan közeledtek egymáshoz. Egymás iránti odaadásukról, szeretetükről mindenki beszélt. „Szeretetházasságban” éltek. Szent Bernát mondta róluk: „Nincs nagyobb szentség, mely felemelőbb volna az övéknél és tiszta a moráljuk.”

Amikor 1209-ben a pápai csapatok megérkeztek a Pireneusok lábához, megtapasztalták, hogy az ott élőké volt a legkevésbé fenyegető vallási kultusz. Egy ősi tudás birtokosainak tartották őket. A római püspökök tartottak attól, hogy olyan hatalmi pozícióba kerülnek az ott élő katharok (ma katalánok), amellyel megdönthetik az ortodox egyházi tanokat. Így aztán megszületett a fanatikus parancs: „Öljétek meg mindet!”


Ősi iratok:
Az Askew kódex nem a római színben tünteti fel Mária Magdolnát, hanem mint az „Apostolok apostolát”.
 
Mária Magdolna – Carlo Dolci festménye
Mária Magdolna – Carlo Dolci festménye 

A katolikus egyház 1969-ben hivatalosan is szentté nyilvánította Mária Magdalát. Fülöp evangéliuma elmondja, Jézus nagyon szerette Mária Magdalát. Soha nem leplezték intim közelségüket. …Krisztus társa pedig Mária Magdala. Az Úr jobban szerette Mária Magdalát az összes tanítványánál. A többi asszony látta, hogy mennyire szereti Mária Magdalát, és azt mondták neki: Miért szereted őt jobban mindnyájunknál? Jézus pedig így válaszolt nekik: Miért nem szeretlek benneteket úgy, mint őt? A házasság misztériuma nagy misztérium, hiszen ez a hetes… hiszen enélkül a világ sem létezne. Most a világ léte a férfitól függ, a férfi léte pedig a házasságtól. Királyi jegyes Mária Magdala.  

Az Énekek énekében is felbukkan, rögtön a nyitóversben:
„Csókoljon meg a szája csókjával! Igen, szerelmed édesebb a bornál.”
 
Szent Mária Magdala szobra a barcelonai katedrálisban
Szent Mária Magdala szobra - Barcelona - katedrális, Spanyolország 

Péter evangéliumában megtalálható: (Ezt a Kairói Francia Régészeti Misszió találta meg 1886-ban egy szerzetes sírjában) Mária Magdala Péter kérésére elmondja, amit Jézus mondott neki: „Áldott vagy, amiért nem inogtál meg, mert ahol az elme, ott a kincs.” 

Nem véletlenül nevezték Mária Magdalát az apostolok apostolának, éles elméjű látnoknak, aki mindenkit túlszárnyal, a nő, aki ismerte a „Mindeneket” és akinek a szíve a mennyek birodalmára irányult.  Mindezeken túl pedig, amikor a féltékeny férfi apostolok kérdőre vonták Jézusnál Mária Magdala kiváltságos helyzetét a dolgok rendjében, Jézus válaszul a házasság fontosságáról beszélt nekik! Csak egyetlen lehetősége volt a birodalmi egyháznak, hogy betiltsa és eltussolja az efféle kéziratokat. A püspökök létrehoztak egy közösségi használatra is alkalmas dokumentumot, a keresztény hit egy stratégiailag egybeszerkesztett, hivatalos és kötelező érvényű könyvét, amelyből hiányoznak ezek a veszélyes irományok. Így aztán megszületett az Újszövetség. 

Mária Magdala hitvestársa, királyi házastársa volt Jézusnak. Akkoriban a „hitvestárs” szó meghatározása a kifejezetten házasságra lépett nemi partnerekre utalt. 

Szent Mária Magdolna és Jézus Urunk
Szent Mária Magdala és Jézus Urunk - háttérben az Istenatya
La Madeleine – Párizs, Franciaország 

Az Újszövetség, ahogyan ma ismerjük i.sz. 367-ben kezdett körvonalazódni. Máté, János valóban Jézus apostolai voltak. Márk és Lukács azonban nem. A stratégiailag összeállított Újszövetség számtalan szerkesztésnek, módosításnak lett alávetve, míg végül azt a verziót, amit ma is ismerünk, csupán az észak-itáliai trentói zsinat hagyta jóvá 1547-ben. 

A római katolikus egyház, mint tudjuk, Szent Péter apostoli egyháza. Péter nézeteit pedig teljesen nyilvánvalóvá teszi Tamás evangéliuma, azt állítván, hogy Péter erősen ellenezte Mária Magdala jelenlétét Jézus környezetében. 

Fülöp evangéliumában Mária Magdala az isteni bölcsesség megjelenítőjeként szerepel, azonban az összes ehhez hasonló szöveget eretneknek nyilvánították és kitörölték a Szentírásból a fejlődő egyház püspökei, mivel azok gyengítették a kizárólag férfiúi papságuk uralmát.  

Róma stratégiája a nők ellen abból állt, hogy bűnösöknek és alacsonyabb rendűeknek nyilvánította őket. Szent Pál tekintélye alapján, aki azt írta: „A teremtésben is Ádám volt az első, Éva utána következett.” A II. századára jellemző volt, hogy minden olyan nőszemélyt, akiről kitudódott, hogy így vagy úgy részt vett bármilyen vallásgyakorlásban, szajhasággal és boszorkánysággal vádoltak.

Péter és Pál szembeötlően nőgyűlölő volt.

Az egyházi vezetés tart a nőktől. Miért? (1138-ban a cölibátus törvénnyé vált, és mind a mai napig fennáll) Mert a nők édesanyákká válhatnak és maga az anyaság természeténél fogva képes fenntartani a vérvonalakat.
 

Mária Magdolna José de Ribera festménye
Mária Magdolna, José de Ribera festménye – Prado, Madrid 

Téves fordítási hiba vezetett ahhoz a mára általános, ám téves nézethez, hogy Jézus istállóban született. Egyetlen eredeti evangélium sem említ semmilyen jászolt, és a Jakab király féle biblia sem használja ezt a szót, vagy bármi ehhez hasonlót. 

A másik jellegzetes fordítási félreértés a „szajha” kifejezés. Ez a szó az ókori középgermán kifejezésből került az angol nyelvbe és - amint az utóbbi időben sikerült megérteni – sokkal inkább a házasságtörésre vonatkozott, semmint prostitúcióra. (A kis szajha kifejezést a cigány koszorúslányokra kezdték használni.) Ez a szó már egészen korán i.e. 2500 körül (Ábrahám ószövetségi kora előtt) keletkezett, az Inanna éneke című sumer műben is felbukkan. Ez az erotikus ének az istennő szent házasságáról szólt. Inannát, vagy Istárt a fény és a tűz istennőjét később azonosították a Kilenc Tűz Dianájával (az akkád an-na jelentése: tűzkő). Mint az a korabeli pénzérméken is megfigyelhető, az ő szimbóluma volt a Rosicrucis, a Harmatkerpa, vagyis egy körbezárt kereszt, a Szent Grál eredeti emblémája. 

Mária Magdala
Mária Magdala szobra – Sevilla, Spanyolország 

Szent Kelemen is szemérmetlenül megmásította Márk evangéliumát. Pál irományait is manipulálták. Levelei fiktív levelek, nem ment ugyanis ritkaságszámba, hogy propagandista célzattal hamis leveleket gyártottak. Pálnak tulajdonított kommentár a nők elnyomásáról, a nyelvtudósok ma úgy vélik, azok csupán hamisítványok, amelyek Pál halála után jelentős idővel születtek. 

Mária Magdalát uralkodói házasság kilátása fényében nevelték fel és tanították.
A kánai menyegzőn változtatta Jézus borrá a vizet. Jézus nem sok türelemmel viseltetett a farizeusok és a hasonló zsidó csoportok iránt. A kánai menyegző eljegyzés volt. Csak a tanítványok és a tisztátalannak minősülő nem zsidók voltak jelen. Jézus és a vőlegény egyértelműen egy és ugyanaz a személy.  

Spong püspök írja: Jézus és Mária Magdala férj és feleség voltak. Azt írja:
„A római katolikus egyház eltussolta, ám nem tudta megsemmisíteni a feljegyzést.” Azt sehol nem állítják az evangéliumok, hogy Jézus nem volt házas.      
     
A kánai menyegző i.sz. 30-as év júniusában történt. A képzőművészek világában magától értetődőnek vették Mária Magdala jelenlétét a menyegzőn. Az ábrázolásokon Jézus balján található. 

Mária Magdolna felkeni Jézust
Mária Magdolna felkeni Jézust 

Az írások több helyen utalnak arra, hogy Mária Magdala felkente Jézust.A mennyegzői felkenési rítus elvégzése kifejezetten a messiási asszony előjoga volt, és ő kizárólag az első és a második házasság ceremóniáin végezhette el. Mária Magdala tehát csakis Jézus feleségeként és saját jogú papnőként kenhette fel a lábát és a fejét is a szent balzsammal. A rítus a mezopotámiai legősibb sumér fejedelmi kultúrájában terjedt el annak jelképes ábrázolásaként, ahogy az istennő választott férjének adományozza kegyeit és a királyi címet. A királyi rang a hercegnők döntésétől függött, az pedig, hogy folyamatosan elfogadták-e pásztorkirályok nemi közeledését, a föld termékenységétől. Egy férfi királynő nélkül nemcsak, hogy nem lehetett király, de az illető királynőnek magából a királyi vérből kellett származnia.ű

Arthur romantikus legendájában Camelot földje romlásba dől, amikor Arthur király elveszíti Guineve kegyeit Lancelot miatt.

Mária Magdala Jézus missziójának állandó szereplője. Ő támogatta Jézust anyagilag, vele utazott, bízott benne, az édesanyja társául is szegődött. Jézus áldottnak nevezte, szerette. 

Mária Magdolna – Jézus Urunk – Szűz Mária
Szent Mária Magdolna Jézus Urunk teste mellett, háttérben: Szűz Mária
Sulpitius templom, Párizs 

Mária Magdolna jó hírét egy olyan propagandakampány tépázta meg, amely semmiféle bibliai alappal nem rendelkezik. Ennek során Jézus saját emberi mivolta lett alaposan megsértve. Ily módon lealacsonyítva nem válhatott édesanyja a mindennapos nőiesség modelljévé. Ez az, amiért ma oly sokan fordulnak Mária Magdala felé.

A Da Vinci kódban a kislány Sarah néven szerepel, azonban a Sarah nem a neve volt, hanem a címe: héberül a Sarah azt jelenti „hercegnő”.
 

Jézus Urunk megjelenik Mária Magdolna előtt
Jézus Urunk megjelenik Mária Magdala előtt 

Jézus, feltámadása után i.sz. 40-ben és i.sz. 44-ben is visszatért Mária Magdalához intim házastársi kapcsolatba. Mindkét visszatéréséből fiúgyermek született.  

Szent Mária Magdolna mennybemenetele
Szent Mária Magdala mennybemenetele, Sainte Baume – Saint Pilon, Franciaország

Ezt követően a könyv az utódok nyomába ered, itt ahány író, annyi szál után kutakodik. Elemzik a könyvben bemutatott képeket is.