Hírek

Hetven év után helyére került az Andrássy-szobor

560Megtekintés

Május 5-én kora délután emelődaruk segítségével felállították gróf Andrássy Gyula miniszterelnök újraöntött lovas szobrát a budapesti Kossuth téren, így hetven év után újra látható a magyar nemzeti szobrászművészet egyik legbecsesebb remekműve.
GRÓF ANDRÁSSY GYULA 1
 
A most felállított szobor Zala György alkotásának pontos mása. Mostantól teljes az összkép: huszonöt évvel a rendszerváltás után helyreállt a nemzet főterének 1944. március 19-e előtti állapota.
Andrássy Gyula régi-új szobrát azonban még nem avatták fel: a talapzat két-két oldalát díszítő, két méter magas és hat méter hetven centi hosszúságú domborművekre még 2016-ig várnunk kell. Az egyik reliefen az 1867-es koronázási ünnepség volt látható, míg a másik az 1878-as berlini kongresszus egyik pillanatképét ábrázolta. Mindkét eseményen kulcsszerepet játszott Andrássy: előbbi során Simor János hercegprímás társaságában ő helyezte a koronát az uralkodó, Ferenc József fejére, míg Berlinben a Monarchia közös külügyminisztereként a balkáni kérdések rendezésében remekelt. Mondhatjuk úgy is, hogy ezek voltak politikai életművének legfontosabb állomásai.
 
GRÓF ANDRÁSSY GYULA 2
 
Andrássy Gyula szobrát 1906-ban avatták fel az akkor Országház névre hallgató téren. Ám eredetileg nem ide, hanem az Andrássyról elnevezett sugárút torkolatához tervezték, végül báró Podmaniczky Frigyes, a városszépítéssel foglalkozó Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnökének javaslatára került a parlament déli szárnya elé. A szoborállításkor vita volt arról, hogy diplomataként, vagy lóháton ábrázolják-e a nagy politikust. Végül egyhangú döntés született Zala György pályázatának megvalósításáról, miáltal gazdagabbak lettünk a legszebb magyar lovasszobornak tartott alkotással. Érdekesség, hogy az alsólendvai születésű művész Andrássy Gyulát személyesen is ismerte. A szobor olyannyira élethűre sikeredett, hogy állítólag maga a grófné, Kendeffy Katinka is férje legjobb képmásának tartotta.
 
GRÓF ANDRÁSSY GYULA 3
 
A háromszoros életnagyságú szobor értékes mészkő talapzatát Foerk Ernő tervezte. Természetesen, a rekonstrukció ennek eredeti tervek szerinti újjáépítését is magában foglalta, a Szent Koronával ékesített királyi középcímerrel egyetemben.
 
GRÓF ANDRÁSSY GYULA 4
 
Andrássy Gyula – szemben például Tisza Istvánnal, akit a mai baloldal szellemi elődei meggyilkoltak – nem számít a történelem „ellentmondásosnak” kikiáltott személyiségei közé. A diplomataként és a monarchia külügyminisztereként nagy karriert befutott politikus elismertségét még a szabadságharc idején, honvéd alezredesként alapozta meg, amiért 1851-ben halálra ítélték, az ítéletet pedig – távollétében – jelképesen végre is hajtották. Az „enyhülés” idején, 1857-ben hazaérkezett, majd a politikába bekapcsolódva, a kiegyezés rendszerének – Deák mellett – egyik megalapozója lett. A dualizmus első miniszterelnökeként (1867-1871) komoly érdemeket szerzett a monarchián belüli független, elkülönült magyar államszervezet megalapozásában, továbbá Budapest világvárossá fejlesztésében.
 
GRÓF ANDRÁSSY GYULA 5
 
Ennek ellenére a Zala György tervezte Andrássy-szobor nem maradhatott a helyén, mivel nem illett bele a „vörös kánonba.” Az 1919-es bolsevik anarchia idején deszkaállványzattal ácsolták körül, és vörös posztóval eltakarták. Szerencsére, ez a korszak nem tartott olyan sokáig, hogy a szobrot eltávolítsák, így erre csak az 1945-ös szovjet megszállást követően kerülhetett sor. A háború után az ideiglenesen felépített Kossuth híd útjába került, erre hivatkozva elszállították, majd a raktárban „nyoma veszett.” Úgy tudni, beolvasztották és anyagát 1951 során a temérdek mennyiségű színesfémet és régi képzőművészeti kincset „felzabáló” Sztálin-szobor nyelte el. Most, amikor újraöntötték, a folytonosság jegyében a diktátor 1956-ban szétvert szobrának egyik darabját is beolvasztották a feltámasztott remekműbe. Különös, hogy a Kárpát-medencében még a szobroknak is ilyen küzdelmes sors jut.
 
GRÓF ANDRÁSSY GYULA 6
 
A Zala-féle Andrássy-szobor egy méreteiben és megmunkálásában egyaránt kimagasló műalkotás, valódi remekmű, legfontosabb közjogi terünk méltó dísze. Egyre többen keresik fel ezt a helyet, hogy a Bencsik Alkotóközösség Művészeti Kft. szobrászai által megmunkált, talapzatával együtt tizenegy méter magasságú alkotást megcsodálják. Szomorú, hogy az aktuálpolitika hullámai még ezt a tisztán értéknövelő – és nem mellesleg civil kezdeményezésre indult – beruházást sem kímélik. Tartsuk szem előtt: legalább egy keveset visszakaptunk abból a temérdek kincsből, amit a XX. század elpusztított.