Hírek
Skaláris-információk és az epigenetika
A korábbi előadásaimban is szóltam arról, hogy az epigenetikai kutatások szerint a születésünkkor hozott gének nem kódolják egyértelműen és megváltoztathatatlanul a sorsunkat, mint ahogyan azt sokáig vélték.
Rájöttek, nem csupán a gének szabályozzák az életfolyamatokat. A DNS működését környezeti ingerek, táplálkozás, stressz, geopatikus stressz és az érzelmek módosítják. Egyes DNS kódokat felébresztenek és bizonyos kódok alvó állapotban maradnak a környezeti aktiválóingerek hiányában.
Bizonyítást nyert: a gének csak akkor lépnek működésbe, ha egy inger aktiválja őket a környezetből. Az élőlényeket szabályozó információáramlás a környezet jelzéseivel kezdődik.
Az információáramlást az élő szervezetekben hosszú időn keresztül csak egy irányban képzelték el, DNS- RNS- Proteinek irányába. Azonban, ez a téves elképzelés az epigenetika felismerésével megdőlt. Az új látásmód megnyitotta a kutatások kapuját a környezeti hatások jelentősége felé. Ugyanabból a génből a környezeti tényezők változtatásával akár 2000 féle fehérje is legyártódhat. A proteineket felépítő aminosavak mintái a Matrix Drops Computerrel jól nyomonkövethetők. Tudományosan bizonyított tény pl.: a mellrák 95%-a nem öröklött! A BRCA1, BRCA2 mellrák esetében a gének 95%-a környezeti hatások következményeként, és nem az öröklött gének miatt alakul ki.
Kiderült, a szervezetet sem a DNS-ek szabályozzák, hanem a környezetből kapott információk! Mint ahogyan az emberek viselkedését szintén a környezetből kapott információk befolyásolják! A környezetből érkező zavaró tényezők többnyire mind a hét tudatossági szintünkön (fizikai, energia, érzelem, gondolat, kapcsolat, lélek, szellem) negatívan hatnak, majd eltérítik a szervezetet a szabályos működésétől.
Bruce Lipton PH.D tanítása szerint:
„Egy kezdetleges baktérium - prokarióta - is az értelem jeleit mutatja. Eszik, iszik, ürít, szaporodik, idegi jeleket mutat, felismeri a táplálékot és odaúszik hozzá, azonban ha mérget észlel vagy veszélyt érez, céltudatosan elmenekül. Az ember annyira megtévesztetté vált világunkban, hogy ezen alapvető mechanizmusok némelyikét már elveszítette. Szervezetünk meghatározott viselkedéssel válaszol a környezet jelzéseire. Azonban nem a mérgek kikerülésével, vagy a céltudatos meneküléssel, mint ahogy láttuk az prokariótáknál. Az ember értelmi képességének sorozatos megtévesztésével folyamatosan betegségek jelennek meg a szervezet visszajelzéseként. Az egysejtűeknél a sejtmembrán látja el a hírszerzést, míg a többsejtűeknél az ideg- és immunsejtek specializálódtak erre a feladatra. Központi információfeldolgozó apparátussal is rendelkeznek. A szerveinknek kötelessége végrehajtani az agy utasításait. A sejtekből álló szervek közösségben senki sem mehet a saját feje után. Közös akcióterv van.”
Mi romlott el ennyire bennünk? Tehetjük fel a kérdést. Az elménkben, a programozásunkban történik valami végzetes átírás, ami az érzékszerveink és gondolkodásmódunk megtévesztéséből ered. Azonban az elme megtévesztése kihat az egész szervezetre. Az elme automatizmusait csak az öntudatunk képes felülbírálni. Arra az egyénre mondhatjuk, hogy szabadakarattal rendelkezik, aki tudatos. Ezért vált különösen fontossá az elme és a tiszta tudat vizsgálata.
A Matrix Drops Computer a tudatfejlődés szolgálatában
