Az emberi testben energiavonalak, úgynevezett meridiánok húzódnak végig. A Földet is testünkhöz hasonlóan energiavonalak hálózzák be. Kialakulásuk a bolygó mágnesességére vezethető vissza. Ezeket a vonalakat sokféleképpen nevezik: a Föld meridiánjainak, Szent György vonalaknak... Az ezek kereszteződésénél fekvő helyek, sziklák, oltárok, dombok – gyógyítanak, feltöltenek, de legalábbis hatnak ránk. Magyarország, állítják a kérdés szakértői, különösen gazdag ilyen helyekben. Sőt, a Föld szíve is Magyarországon, pontosabban Dobogókőn van. Dobogókő, mint oly sok más megnevezés, nevében archaikus tudást őriz. Járt már itt a kambodzsai és a laoszi láma, és buddhista szerzetesek is rendszeresen felkeresik. Talán nem véletlenül.

Kovács – Magyar András szellemi gyógyító bejárta az egész világot. Perutól Indiáig, Spanyolországtól Kínáig felkereste a leghíresebb szakrális helyeket. Ismeri az angol Stonhenge, a görög delphoi jósda, a perui Machu Picchu, az egyiptomi Kheopsz piramis gyógyító erejét.

Állítja, hogy a Kárpát-medencének kitüntetett szerepe van Szent-György vonalak rendszerében. Itt ugyanis ezeknek az energiavonalaknak olyan sűrűsödése fedezhető fel, amely páratlan a Földön. Ráadásul Budapesttől 30 kilométerre, a Pilisben, Dobogókőn található a Föld szívcsakrája.

Honnan lehet tudni mindezt?

A szellemi tudományokban jártas, mérnökként dolgozó Táltos felrajzolta a Föld térképére azokat az energiavonalakat, amelyek a leghíresebb szent helyeket keresztezik. Döbbenten tapasztalta, hogy a vonalak közül a négy legfontosabb kereszteződésének nyolcas csillagpontja pontosan Magyarországon található, a Pilisben, Dobogókőn, pontosabban a Rám-hegységben.

Attila – Buda kapu, Dobogókő

- Magyarország egyébként is gazdag ilyen gyógyító, szent helyekben – mondta Kovács – Magyar András. – Én magam, és tanítványaim rengeteg ilyen helyet fedeztünk fel újra. Magyarországnak ezeket a pontjait egykoron jól ismerték az emberek. A papok szertartásaik helyszínéül használták, az emberek pihenni, feltöltődni, gyógyulni jártak ezekre a helyekre, az itt található források, kutak vizét itták. Az ősi tudás azonban elfelejtődött.

A szellemvilág segítsége kellett ahhoz, hogy ezeket a helyeket megjelölhessük újra. Azok az emberek pedig, akik itt meggyógyultak, azt kérdezték tőlem, újra megtalált egészségükért mit adhatnának cserébe. Erre mindig azt mondom, nekem semmit, szépítsék inkább ezeket a helyeket. Ezért padokat állítanak, táblákat helyeznek el.

Kút, amely csodát tesz

Dobogókőhöz hasonlóan nagyon híres szakrális hely Szurdokpüspöki – folytatja a Táltos. – Szent István királyunk idejében egyike volt Magyarország szellemi központjainak. Emberek ezrei, százezrei, zarándokoltak el ide. Olyan láthatatlan, mégis tapasztalható csodák történtek, amelynek híre ment az egész világban. Újra a régi pompájában várja ez a szent hely a látogatókat, a gyógyulni vágyó embereket. Az itt található kutat mi tisztítottuk meg. Környékén kőtalpazatra várfalat építettünk boltívekkel, és gyógyító Táltos fénypadot állítottunk. A történelem során az, aki ennek a kútnak a vizéből ivott, aki ennek a kútnak a vizében megmosakodott, meggyógyult. Süketek, bénák, bélpoklosok keresték fel hajdan a kutat. Szurdokpüspöki térségében egyébként ásatásokat is folytattak, 12 ezer éves kelta emlékeket találtak.

Szurdokpüspöki – Istenanya szent kútja

Megvizsgálva Európa és a világ szent helyeit, olyan energiavonalak találkoznak itt, amelyek Fatimében, Lourdes-ban, vagy Dél-Amerika szent helyein is megtalálhatók. Ezeknek a pozitív energiavonalaknak az erősségét 1-től 7-es szintig mérik. Szurdokpüspökiben egy hetes erősségű és egy négyes erősségű pozitív földsugárzás találkozik. A kúton is átmegy ez a pozitív zóna, ez adja a víz gyógyító képességét.

Csodák, gyógyulások, legendák, fantasztikus események fűződnek bolygónk mágikus helyeihez.

Kövek Merlin mágiáihoz

Stonhenge a világ egyik legtitokzatosabb helye. 30 méter átmérőjű körben közel 5 méter magas kövek állnak itt sok-sok ezer év óta. A körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentális őskori építmény az angliai Wilthshire-ben, Salisburítól 13 km-re található. A kövek a távoli Walesből kerültek ide. Szállításuk, megmunkálásuk és felállításuk módja ismeretlen. A legnehezebb 50 tonnás. A legenda szerint a környékén található források gyógyító erejűek. Az emberek évszázadokon keresztül messzi földről érkeztek ide gyógyulást keresve. Teóriák százai születtek Stonhenge keletkezéséről. Az egyik szerint a köveket Merlin, a nagy varázsló használta szertartásaihoz. Mások úgy vélik druida szentély volt itt, vagy a Nap és a Hold mozgásának megfigyelésére használták, s valójában obszervatórium volt.

Város a Föld köldökében

A Machu Picchut (jelentése: Öreg Csúcs) 1450 körül építették Pacsakutek Yupanki inka király parancsára. A mindössze fél évszázadig virágzó várost 400 év után fedezték fel újra. 2000 méteres magasságban fekvő sziklás teraszok, durván megmunkált kövekből rakott falak, paloták, templomok, lakóházak, lépcsők, vízcsatornák, kutak – ez a perui Machu Picchu, amelyet a Föld egyik köldökcsakrájának is neveznek.

Az egykori inka birodalom városa az Andok hegyláncai között egy csaknem megközelíthetetlen hegynyergen fekszik. Tökéletesre csiszolt, hibátlanul illeszkedő vörös gránittömbökből rakott robusztus falai kötőanyag nélkül, száraz falazással épültek. A város legszentebb pontjai az Intihuatana, az a hely, ahová kipányvázták a Napot, a Naptemplom és a Háromablakos templom. Az inkák szinte mindent tudtak a Földről, a Napról és a csillagokról. Fejlett technológiákat alkalmaztak a hatalmas kőtömbök vágására, formálására, és szállítására is.

Az inkák hittek abban, hogy a legszebb természeti tájaknak természetfeletti erejük van. A Machu Picchu az ég és a Föld ideális találkozási pontjának számított. A királyi utak mentén sok olyan település volt, ahonnan a birodalomhoz tartozó területeket irányították és igazgatták. Lakóik hivatalnokok, papok, napszüzek, kézművesek és parasztok voltak. Az újabb kutatások tisztázták, hogy Pacsakutek Yupanki inka király, az uralkodó itt töltötte a nyarakat, mivel birodalma fővárosában, Cuzcóban melegebb volt a klíma. Sokan keresik fel a romvárost azért, mert hisznek abban, hogy bár a letűnt civilizáció különleges tudása elveszett, megmaradtak rendkívül erős energiákat sugárzó szent helyeik.

Szent hegy, amelyet százezrek másznak meg

A japánok szent hegye, a Fudzsi nevét a Tűzistennőről kapta, s a japánok számára évezredek óta a szépség megtestesítője. A Fudzsi valaha működő vulkán volt, utoljára 1707-ben tört ki. A tudósok véleménye szerint kitörési kockázata ma az alacsony kategóriába sorolható. Az ősi tradíciókhoz ragaszkodó helybéliek számára életük során legalább egyszer megmászni a Fudzsit, több mint kötelező.

Szerző: Dogossy Katalin