Élete legnagyobb vendéglátásában volt itt része. Pedig sok király, sok herceg és báró üdvözölte Mátyás királyt. De olyan szeretetben, mint amiben itt Nagymegyeren részesítették, - Mátyás király azt mondta - ilyenben még sehol másutt nem volt része.

Filmünket indítani kell! Kattintson a bal alsó sarokban lévő lejátszás gombra!

A jobb alsó sarokban elérhető a teljes képernyőméret:

Az ember feltehetné a kérdést, vajon milyen ételeket szolgáltak fel, hogy ilyen nagy volt ez a vendéglátás. Bizony a legjobb ételeket. De volt valami, ami mégis különlegessé tette ezt a fogadtatást. Ez az emberek szívében lévő szeretet. Mátyás király mondta: egyetlen szegénység létezik csupán, ha az ember nem tud szeretetet adni másoknak. Amíg tud, az az ember nem szegény, hanem tehetős, hatalmas ajándékkal ajándékozta meg az Isten. Nagymegyeren nagy szeretettel fogadták Mátyás királyt.

Rendkívül hideg volt 1458 telén. Valami megtörte a nagy hideget. Mátyás királyt – váltságdíj ellenében – a cseh király, Pogyebrád György, szabadon engedte. Megtört a fagy, az a kegyetlen hideg, ami Európában volt. Újra melegség és fény öntötte el a nemzet szívét, lelkét. Mátyás ekkor 15 éves. Amikor Nagymegyeren vendégül látják, itt a Mátyásfa mellett állítják fel a sátrát. Ide hozzák az emberek a finom ételeiket, italaikat, hogy Mátyás királyt és lovagseregét vendégül láthassák.

Az ember, amikor elmegy egy történelmi helyre, keresi, hogy milyen csata, viadal vagy hőstett volt ott. Itt egészen más történt. Itt nem háborúztak, itt nem öldököltek, nem gyilkoltak. Itt szeretet adtak, mertek szeretni az emberek.

Mátyás király lelkisége, szellemisége, egy csoda. A Jóisten küldte őt, hogy mint egy fáklya, gyújtsa meg az emberek lelkében szunnyadó kis tüzecskéket, hogy sugározzanak, fényt adjanak azoknak, akik dideregnek.

Ezen a helyen, Mátyás király szellemét minden évben megidézzük. Ez rendkívüli esemény! Gondoljuk át: a római pápa valakit akkor avat szentté, ha csodák történnek körülötte, és halála után az emberek 50 vagy 100 év után is gondolnak rá. Mátyás királyra 500 év után is jó emlékkel gondolunk.

Milyen érdekes, hogy nemcsak a magyarok, a szlovákok, a románok, a bulgárok, a csehek, mind nagy szeretettel és tisztelettel gondolnak Mátyás királyra. Ő tudott egy olyat, amit csak kevesek, megmelengette a szegény embernek, a köznemesnek és a nagyuraknak a szívét. Királyok vágytak a barátságára, a támogatására. Akit Mátyás támogatott és szeretett, azt a Jóisten is szerette. Tudták, hogy az ő az Isten fia.

Mátyás kereste a misztikus dolgokat, ugyanúgy, ahogy mi is keressük. A legnagyobb szellemi nemesség a szellemvilággal, a szellemek közt is a legnagyobbal, Istenatyánkkal és Istenanyánkkal való foglalatosság, keresésük, kutatásuk, szavaiknak megértése, és ennek kisugárzása.

Mátyás édesapja a kor, a világ legnagyobb lovagja. Maga a római pápa mondja: Hunyadi Nándor János a fehér lovag. Fehér lovagnak Isten gyermekeit nevezik. Az egész világ ismeri őt, hiszen bárhol a világon megkondul délben a harang, Ausztráliában, Dél-Afrikában, Csehországban, vagy Magyarországon, a déli harangszó Hunyadi Nándor Jánosnak szól. Zsigmond királynak, a kor legnagyobb császárának a szerelemgyereke. Az édesanyja: Morzsinay Erzsébet, egy gyönyörű erdélyi hölgy, akinek az édestestvérét maga a török szultán vette feleségül. Az emberek néha tréfálkoztak, amikor a magyar sereg a török ellen vonult: a két unokatestvér állt egymással szemben.

Hunyadi Nándor János feleségül veszi Szilágyi Erzsébetet, aki Emesének, a magyarok ősanyjának a reinkarnációja, újjászületése. Két gyönyörű gyermekük születik, László és Mátyás. Szilágyi Erzsébet reggeltől estig tanítja a fiait, ugyanis tudja, hogy a fiából király lesz. Amikor Róma egyik szellemlátó, jövőbe látó emberével, a római pápa által is elismert Kapisztrán Szent Jánossal találkoznak, elmondja, hogy a fiú felett koronát lát…

(Ünnepünkről dvd film készült. Hamarosan a Táltos irodában is beszerezhető lesz.)

Tekintsék meg képeinket:

Térkép:

Nagymegyer, Mátyás király tölgyfája nagyobb térképen való megjelenítése