Margit már több mint két éve hagyta itt földi gúnyáját és öltötte magára fényes égi ruházatát. Szerelme, földi párja, Özséb, édesapja, Béla királyunk és testvér bátyja, István király is ott v...
A VERÉS * Szent Margit élete – 17. részEste volt, az éj sötétje nehéz köpenyként borult a kolostorra. Ma sötét volt minden Margit körül. Fájt nagyon a háta, a sebeket bántotta a ruhája.
Ez a nap is úgy kezdődött, mint a többi, reggeli szolgálattevéssel, imával, Istentisztelettel, aztán a napi munkához láttak: ki - ki ott, ahol éppen be volt osztva szolgálatra. A kolostor betegeket...
Béla királyunk, fiával, Istvánnal és a cseh királlyal, nagy lakomát ültek. Az asztal roskadozott minden földi jótól. A szolgák megállás nélkül hordták a finomabbnál - finomabb italokat és ételeket.
Az apácatársak, sokat mondó pillantással néztek egymásra. Margit érthetetlen szavakat mormolt elmerült imája közben. Hallották máskor is, talán meg is szokhatták volna már, de nem így történt.
Egy szép nyári nap volt, olyan, amikor a felhők csak úgy játékosan kergetőztek az égen, nem azért hogy esőt hozzanak, hanem hogy kedvüket töltsék a szaladgálásban.
A király boldogan emelte magasba kislányát, nevetett apa s lánya egyaránt. Piciny volt a gyermek, még nem is beszélt, a világot csendben szemlélte, nagyra nyitva szépséges gyermekszemét.
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy királyság. Híres királyság volt ez, a világ közepén, ahol a király nagyon szerette nemzetét.